Napelemek – szeretetből?

napelemes rendszerekApukám autószerelő, így nagyon szereti a dolgok megbütykölését. Ha talál bármit, ami szerelhető, az sem baj, ha nincsen elromolva, egyből ráveti magát, hogy a darabjaira szedje. Ez az analitikus hozzáállás egyébként elterjedt a családunkban, mindenki ilyen lelki alkattal rendelkezik, csak kicsit más megvilágításból, perspektívából. Anya a lelki állapotunkat szereti boncolgatni, darabjaira szedni, meg persze a sajátját is. Ezt néha sokkal kevésbé szeretjük, mint apa bütykölését, mert anya jön, beül a szobába, és kérdezősködik, olyasmiről is, amiről mondjuk éppen nem akarunk beszélni. Például Juciról, akibe halálosan szerelmes vagyok, de ő nem igazán viszonozza az érzéseimet. Anya hosszas kérdezősködésbe bocsátkozott a legutóbbi beszélgetésünkről, amelyben megbeszéltük, hogy a barátságon kívül nem lesz köztünk semmi. Természetesen a kedvenc része ezekben a beszélgetésekben az volt, amikor sírva fakadtam, mert önmagam kiadásának egy olyan fokára jutottam egy idő után, amit már igazán nem lehetett elviselni. Szerettem volna, ha anya megérti, hogy én ezt annyira nem szeretem, de volt olyan is, hogy rám zárta az ajtót, mondván, mindenképpen beszélgetnünk kell. Én ezt egy kicsit agresszív nevelői gesztusnak tartom, de na, van, aki így oldja meg az analitikusság kielégülését. Mindenesetre a húgom például rajzolt, mindent lerajzolt, ő így tanulmányozta az embereket, állatokat, madarakat, hogy részleteikbe menően rajzolta le őket.

Én csak egyes helyzetek elemzését szerettem elvégezni. Nem csoda, hogy amikor apa elkezdett napelemes rendszerek bütykölésével foglalkozni, vizsgálatra érdemesnek találtam a szituációt. Érdekelt, miért érdeklik őt ezek a hatalmas panelek, mit lát bennük ennyire vonzónak – napokig böngészte a napelemesrendszerek.info oldalát, és egyáltalán nem zavarta, hogy mondjuk dolgozni is kéne. Számos cikket kijegyzetelt a napelemes rendszerek kapcsán, a húgommal még le is rajzoltatta ezeknek a napelemeknek a szerkezetét. Szép rajzok lettek, kitettem volna őket a falamra – aztán azt is elkezdték egy nagy, közös tervezésben kielemezni, hogy mutatna a mi házunkon egy ilyen panel. Apa sokat foglalkozott ezzel, és Inezt is belerángatta a képzelődéseibe.

Egészen beleélték magukat abba, hogy napelemes rendszerek lesznek a tetőn.

Anya persze nem értette, mi ennek a dolognak a lélektani háttere. Apát eddig nem érdekelték a napelemek egyáltalán, nem tudott rájönni arra, mi vitte rá őt erre az érdeklődési területre. Apa a vacsorák és egyéb étkezési alkalmak során is a napelemekkel kapcsolatos intézkedésekről beszélt, hogy milyen új rendeleteket hoztak, mennyibe kerülnek most bizonyos országokban ezek a berendezések, vagy a fosszilis anyagok negatív hatásáról.

Anya figyelmesen hallgatta őt, de a végén mindig megkérdezte, hogy miért érdekel ez téged ugyan, drágám, miért olyan fontos a napelemek ára. Apa csak nézett rá mély szeretettel, mi meg nem tudtuk kibogozni a testbeszédükből, hogy most akkor végül is valójában mi történik.

Amikor aztán a napelemes rendszerek tényleg a tetőre kerültek, nagy döbbenettel fogadtuk a tényt. Apa azt mondtak, évek óta arra spórolt, hogy ezeket a napelemes rendszereket megvásárolhassa. Hogy miért?
Azt könnyes szemmel mesélte el nekünk. Azt mondta, nem tudta, hogyan adja vissza anyának azt a melegséget, amit ő megismerkedésüktől fogva kap tőle. Anyát még sosem láttam sírni, de amikor apa dadogva, bizonytalanul bolyongva a saját szorongásai labirintusában kimondta ezeket a szavakat, anya sírni kezdett. Mindig tudtuk mi, gyerekek, hogy a szüleink szeretik egymást, és hogy a legjobb példát láthatjuk, amit egy gyerek csak láthat a felnőttek szeretetéről, szerelméről. De azt sosem gondoltuk volna, hogy a napelemes rendszerek ennek megkoronázásaként működhetnek majd.

Azóta természetesen sokkal melegebb van a házunkban – a napelem tényleg anyukánk melegét sugározza.