Csapatépítő játékok, hogy jobban menjen az autószerelés

Egy idehaza nagynak számító gépjárműipari cégnél dolgozom, jó néhány másik kollégával. Igaz, hogy én az irodán vagyok, mint ügyintéző és kapcsolattartó, de a szerelőkkel, sofőrökkel ugyanúgy egyenrangúnak tartjuk egymást, hiszen mindenki munkája értékes, senki sem nélkülözhető az olajozott működéshez. Az ügyvezető azonban úgy vélte, hogy ennél lehetnénk még sokkal hatékonyabbak is, de szerencsére nem az jutott eszébe, hogy elveszi a szünetet vagy megnöveli a munkaidőt, hanem a megoldást csapatépítő játékok alkalmazásában látta. Egyetértettünk vele, bár kicsit furcsálltuk is a dolgot, mert az eredeti elképzelése teljes mértékben a szokásos volt, miszerint szabaddá teszünk egy nagy terepet, és körben állós, meg hasonló dolgokban gondolkodott. Mondtuk neki, hogy ez egyrészt nagyom dedós, másrészt pedig próbáljon meg végre ő is egy kis pluszt nyújtani, ha már ennyire nyereségesen üzemeltetjük neki a céget. Nagy volt a szánk, mert így jött a következő feladat: kitalálni valamit, hogy szórakoztatóbban épüljön a csapat.

Bevallom, napokig gondolkodtam, de sajnos a kreativitás és a rögtönzés nem az én asztalom. Sokkal jobban szeretem a konkrétumokat, de a magyarázkodáshoz is értek, inkámból kifolyólag. Viszont akárhogy törtem a kobakomat, nem jutottam dűlőre. Otthon is már csak ezen járt a fejem, a feleségem is megjegyezte, hogy gondterheltnek tűnök. Elmeséltem neki, mi a helyzet, és bár tudom, hogy 10 éve házasok vagyunk, én azért még most is újra és újra bele tudok szeretni ebbe az asszonyba, mert csak annyit mondott: kitalálok valamit! Nem kellett neki sok idő, már másnap délelőtt küldött nekem egy üzenetet, amiben a csapatépítő játékok specialistájához, egy balatoni programirodához volt elérhetőség. Egészen megdöbbentem amikor kinyitottam, mert álmomban se gondoltam volna, hogy ennyire jó lesz!

A kínálatban szerepel vitorlás hajózás, tavi evezés, rengeteg pancsolás, indoor programok, gyalogos- és kvadtúra, szóval minden olyasmi, amit egy üzemi melós nem engedhet meg magának. Mutattam a többieknek, hogy mit talált az asszony, és teljesen elaléltak. Van olyan munkatársunk, aki még életében nem járt a Balatonnál. Szóval eldöntöttük, hogy testületileg ezt akarjuk, és a főnöknek kincs választása. Szerencsére jókedvű volt, amikor átadtam neki a döntést és megmutattam a programokat. Engedélyt adott a szervezésre, én pedig alig vártam, hogy közölhessem a többiekkel: Vár ránk a Balaton és a csapatépítő játékok!