A pénisz corpus cavernosumának megnagyobbodása


A nemi szervek, organa genitalia A nemi szervek a faj fenntartását reproductio szolgálják. Az emlősállatok sexualis dimorphismusa nemi kétalakúság szerint hím és női nemi szerveket, organa genitalia masculina et feminina, különböztetünk meg.

Mindkettő részei 1. Ez utóbbiak rövidebb nőneműek vagy hosszabb hímneműek szakasza a húgyszervekkel közös csatorna, canalis urogenitalis. A nemi mirigyek működése periodikus, azaz meghatározott időszakonként funkcionálnak. Ez a periodikus, ritmikus működés elsősorban a női nemi szervekre jellemző, a hímnemű háziállatokban elmosódott.

A hím nemi szervek, organa genitalia masculina A hím ivarsejtek, az ondósejtek, a herében, testis, termelődnek. A herék a herezacskóban helyeződnek. A termelődött ondósejtek a heréből a mellékherébe, epididymis, jutnak, ott tárolódnak, majd az ondóvezetőn, ductus deferens, át a húgycsőbe kerülnek. Itt keverednek a járulékos nemi mirigyek váladékával, az ondóplasmával; így jön létre az ondó, a sperma, amely a húgycső medencei, majd a penisben haladó szakaszán át kiürül, illetőleg a női nemi csatornába jut.

Az ondó mennyisége 30— eq4—8 bo0,5—2 ov— sus2—15 ca0,03—0,3 fe ml. A here, testis orchis A here tojásdad, kerekded, páros szerv. A felső széléhez illeszkedő mellékherével együtt a herezacskóban foglal helyet. Cytogen, azaz sejtképző szerv, benne az ondósejtek fejlődnek, egyes sejtjei pedig hormont termelnek.

Két felülete, két széle és a pénisz corpus cavernosumának megnagyobbodása vége van. Elülső végéhez, extremitas capitata, a mellékhere feje, hátulsó végéhez, extremitas caudata, a mellékhere farka illeszkedik. Dorsalis szélére, margo epididymalis, a mellékhere teste fekszik rá. Másik, domború széle szabad, margo liber. Medialis felülete, a facies medialis, lapos, külső, lateralis, felülete, a facies lateralis, pedig domború.

Itt, a margo epididymalis vonalában, a here és a mellékhere közé betüremkedett savóshártya tasakot, bursa testicularist képez. Kecskebakon a margo epididymalis medialisan irányul, a herén így elülső és hátulsó felület, facies cranialis et caudalis, különböztethető meg. A here hossztengelyének iránya állatfajonként különböző. A ló heréi a combok között helyeződnek, tengelyük a gerincoszloppal párhuzamos.

A kérődzők heréi a combok között, a megnyúlt herezacskóban, hossztengelyükkel függőlegesen helyeződnek. A sertés és a húsevők heréi a combok mögött szorosan a hasfalhoz fűzöttek, tengelyük cranioventralis irányú.

kezelje a kis péniszt

A herék tömege a juhban ga kecskében g és a sertésben g viszonylag nagy, a lóban ga szarvasmarhában g és a húsevőkben 30 g kicsiny. Alakjuk is különböző: a lóban kétoldalt kissé laposabb, a kutyáéi kerekded, a juh, a kecske, a sertés heréi bab alakúak, domború felületűek.

Vardenafil

A házinyúl heréi hoszszúak, keskenyek. A bal here előbb ereszkedik le a herezacskóba, nehezebb és mélyebben is helyeződik, zúzódása így elkerülhető.

Lehet gyulladás, de lehet daganatos folyamat is. Kovács Zoltán kérdése: Tisztelt Doktor Úr! A válaszát előre is nagyon szépen köszönöm! Üdv:Zoltán Kedves Zoltán.

A here nagysága és funkcionális kapacitása között a fajon belül pozitív korreáció van. Minél nagyobb a here, annál több ondósejtet termel. A házimadarak tenyésztési vizsgálatában ez döntő tényező.

A here normális méretét, nagyságát a bikában kétéves korban éri el, tömege azonban a korral és az előtömeg növekedésével állandóan nő. A herét kívülről savóshártya, tunica serosa, periorchium fedi, amely caudalisan a mellékhere farkán át a herezacskót bélelő savóshártyába, epiorchium, dorsalisan a herét felfüggesztő savósredőbe, mesorchium, megy át.

miért rossz a férfiak erekciója vagy

Alatta a here kötőszövetes tokja, a tunica albuginea testis van, amely 1—2 mm vastag, rugalmas kötőszövetes lemez, lóban simaizomkötegeket is tartalmaz, amely ezáltal ráfeszül a here állományára és azt erős nyomás, turgor, alatt tartja. A heréről áthúzódik a mellékherére, lig. A tok külső felületén, a subserosában, sok nyirokér, a tok külső rétegében pedig kanyargós lefutású artériák és mélyebben vénahálózat van.

A felületes réteg ezáltal érdús stratum vasculosummá alakul át. A tokból sövények, septula testis, a here parenchymájába hatolnak, és azt — kúp alakú lebenykére, lobuli testis, tagolják. A sövények a here belsejében kötegszerű kötőszövetes testet, mediastinum testist, képeznek, amelynek alakja és nagysága állatfajonként eltérő: lóban a margo epididymalis közelében, szarvasmarhában a here közepén helyeződő lécszerű vagy orsó alakú köteg.

A sövényekben haladó erek és idegek a lebenykék parenchymáját látják a pénisz corpus cavernosumának megnagyobbodása. A kúp alakú lebenykék alapjukkal a tokhoz fekszenek.

Bennük egymás mellett szorosan helyeződő 2—4 kanyarulatos csatornácska, tubulus seminiferus contortus, látható, amely egy-egy lebenykén belül egy vagy két zárt hurkot képez.

tabletták férfi erekcióhoz

A csatornácskák — mikrométer átmérőjűek, alaphártya, membrana basalis, veszi körül őket. Az alaphártya külső rétege collagen- és elasztikus rostokat, valamint peritubularis sejteket tartalmaz.

Ezek az összehúzódásra képes, fibroblast típusú peritubularis sejtek az alaphártyára fekszenek rá. A belső, finom rácsrosthálózatból álló rétegén a Sertoli-féle talpas vagy dajkasejtek ülnek, amelyek a csatornácska lumenébe keskeny, hosszú, többszörösen elágazó nyúlványt bocsátanak.

A Sertoli-féle dajkasejtek, cellulae sustentaculares, nyúlványai között, egymás fölötti rétegekben elhelyeződő, különböző fejlettségű ondósejtek találhatók. Sejttestüket egymáshoz záróléc, zonula occludens köti, ami teljes válaszfalat képez a vér és a csírasejtek között.

Cytoplasmájuk zsírt, lipoid-szemcséket és fehérjekristályokat tartalmaz. A dajkasejtek radialis nyúlványainak a lumenbe érő vége kehelyszerű. E kehely sejthártya-invaginatumaiba illeszkedve a pénisz corpus cavernosumának megnagyobbodása találjuk a spermiomorphogenesis folyamán fejlődő ondósejteket.

A dajkasejtek az ondósejtek tápanyagait adják, a csatornácska folyadékát secretálják, részt vesznek az oestrogen hormonok szintézisében, az életképtelen ondósejteket phagocytálják.

A herecsatornácskák hossza a két herében bikában kb. A csatornácskákban a csírahám a pénisz corpus cavernosumának megnagyobbodása, az ondómező bikában kb. A herecsatornácskák átmérőjének növekedése növeli a here funkcionális kapacitását. A herék optimális működése a nemi érés idején fejlődik ki. Az ondósejtek termelődéséhez spermiogenesis szükséges optimális hőmérséklet kb.

A lebenykében a herecsatornácskák közötti laza rostos kötőszövetben a vérerek mentén a Leydig-féle interstitialis sejtek 10—20 sejtből álló csoportját találjuk. Az interstitialis sejtek polygonalis, centrálisan helyeződő, chromatinszegény magvú sejtek, amelyek fibroblast típusú sejtekből differenciálódnak. Cytoplasmájukban, lipidcseppek és pigmentszemecskék, valamint némely állatfajban ún. Reinke-féle fehérjekristályokhoz hasonló zárványokat találunk.

Ez utóbbiak elektronmikroszkópos felvételen keresztszövéshez hasonló mintázatúak. A cytoplasmában levő agranularis endoplasmaticus reticulum arra utal, hogy a sejtek intenzív fehérjeszintézist végeznek. Az interstitialis sejtek testosteron hormont termelnek, amely a másodlagos nemi jelleg kialakulását serkenti. Az ondóvezető lekötése után a kanyarulatos herecsatornácskák sorvadnak, az interstitialis sejtek azonban tovább működnek, ezáltal az ondósejttermelés és a nemzőképesség megszűnik, de a közösülőképesség továbbra is megmarad.

Az e célból operált hím állatokat próbakos felhasználják az ivarzó nőstények felkeresésére.

1.5. Szövettani típus

A csírahám a rejtett heréjű állatok hasüregben helyeződő heréiben is elsorvad. A spermiogenesist különböző behatások, vitaminhiány, táplálékhiány, pszichikai, klinikai behatások, betegségek egyaránt gátolhatják.

Sertoli-sejtek közötti összeköttetések, 6. Golgi-apparatus, Falukat csupán a módosult Sertoli-féle sejtek bélelik, bennük spermiogenesis nincs.

Az egyes csatornácskák a mediastinum testisben egymással anasztomozálnak, és hálózatot, az ún. Haller-féle hererecét, rete testis Halleriképezik. A hálózat csatornácskáit egy- bikában kétrétegű laphám, köbhám, helyenként hengerhám béleli. A köbhámsejteknek csillójuk van; a csatornácskák üregében az ondósejtek gyorsan áthaladnak, falukat kívülről sűrű érhálózat veszi körül. Az artériák spirális csavarulatai befolyásolni képesek a here turgorát.

A Haller-féle hererecéből a here elülső pólusa közelében 12—21 kivezetőcső, ductuli efferentes testis, lép ki a heréből, és a mellékhere fejét alkotja, falát csupasz kinociliumokból álló secretios sejteket is tartalmazó hengerhám béleli.

A mellékhere, epididymis A mellékhere a here margo epididymalisához tarajszerűen illeszkedő, hosszú, kemény tapintatú, megnyúlt szerv. Három része van: 1. Ez utóbbit kötőszövetes szalag, lig. Golgi-apparatus, 7. Lóban 12—23, szarvasmarhában 13—15, juhban 15—17, sertésben 18—21, kutyában 15—16, macskában 15—18; áttörik a tunica albugineát, lumenük tágul, kanyarulatokat, a mellékhere fején kidomborodó kúpocskákat, lubuli epididymidis, képeznek, összességükben a mellékhere fejét alkotják.

A test közelében mellékherecsővé, ductus epididymidis, egyesülnek egymással, amely a test kötőszöveti állományában sok kanyarulatot képez. A mellékherecső a mellékhere farkában fokozatosan elveszti kanyarulatait, fala vastagabbá válik, több simaizomköteget tartalmaz, és a lágyékcsatorna felé haladó ondóvezetőbe, ductus deferens, megy át.

A mellékherecső hossza lóban 72—86, marhában 40—50, juhban 52—58, sertésben 62—64, kutyában 5—8, macskában 1,5—3 m hosszú. A here feji végén vagy a mellékhere fején a Müller-féle cső a női nemi csatorna telepe elülső végének a maradványa hoszszú, nyélen függő vagy nyél nélküli, folyadéktartalmú hólyag, appendix testis hydatis Morgani alakjában lelhető fel.

Mögötte a mellékhere feje fölött caudalisan hosszú, sárgás árnyalatú csomó, a paradidymis, helyeződik, amely az ősvese pars renalis caducájának, visszamaradt mellékherecsöveknek a maradványa. A mellékherét kívülről serosa borítja, amely a here savós burkával összefügg, abba átmegy.

Az alatta helyeződő kötőszövetes tok, tunica albuginea, szintén a here tokjából származik. A tokból eredő sövények kúp alakú lebenykéket, lobuli epididymidis, különítenek el egymástól. A kivezetőcsöveket változó magasságú hám béleli. A stereociliumokkal borított hámsejteket alacsonyabb, csilló nélküli köbhámsejtek váltják fel.

Dr. Török Alexander

Mindkét sejt secretióra képes. Alattuk membrana basalis van, amelyet vékony kötőszövet övez. Az utóbbiban néhány simaizomsejt is megfigyelhető. A mellékherecső lumene tág, ondósejteket tartalmaz.

Falát többmagsoros, stereociliumokkal bíró hengerhám béleli. A hámsejtek alatt kis basalis sejtek vannak, amelyek kérődzőkben, sertésben lipidet tartalmaznak. A hám alatti kötőszövetben simaizomsejtek körkörös lefutású réteget képeznek.

A mellékhere farkában levő mellékherecsövet egyrétegű, alacsony hengerhám béleli.