Felálló férfitagok


Györffy István emlékének halála A készletgazdálkodást, különösen a földművelést folytató népek kultúrájának vizsgálatához szorosan hozzátartozik a termés megőrzésének, raktározásának kérdése is.

Egy os tanulmány szerint azonban nincs kapcsolat a pénisz mérete és a fizikai állapota között. Számos más megfigyelés során a szakértők levonták a fenék és a pénisz mérete közötti összefüggést, de ez nem tűnik meggyőzőnek. A magasság befolyásolja a férfiasság méretét? A tudósok nem találtak kapcsolatot a két paraméter között.

Különösen fontos a szemes gabona tárolására kialakult edények és építmények kutatása, mert elemzésük — azon túl, hogy a kultúra sok régi vonását őrizték meg — alkalmas arra is, hogy megvilágítsa a gazdálkodás jellegét, s bizonyos időben és helyen jelentkező műveltségi hatások, interetnikus kapcsolatok irányát, okát és mértékét felderítse, és ezzel társadalomtörténeti folyamatok megértésében közreműködjön.

E dolgozatban kísérletet teszünk arra, hogy a gabonatároló épületek egyik szerkezetileg és tájilag felálló férfitagok elkülöníthető típusát néprajzilag elemezzük, s egyben felkutassuk azokat az okokat és összefüggéseket, amelyek elterjedését és a műveltségbe való beágyazódását előmozdították. Hazánk déli részén, Baranya és Bács-Kiskun megye sokac falvaiban a szemes gabonát szántalpakra épített, vesszőből font, vagy deszkából ácsolt épületben tárolták, amelyet hambárnak, hombárnak vagy ambarnak neveztek.

A kisméretű, egyszerű építmény ma is gyakori ezen a vidéken, sőt tudunk arról, hogy a felálló férfitagok sokac községekben is használják.

Hozzászólások

A szántalpas hombár nem ismeretlen a néprajzi irodalomban. Elég magas szántalpra helyezett, náddal fedett kis bódé ez, olykor — s ez az ősi alak — gúzsból font falakkal, majd már deszkázattal a fonadék helyett.

felálló férfitagok

A hombárnak elől rendesen kis eresze van s ez alatt a mellső fal díszített is szokott lenni. Az utczai kerités közelében, a házzal szemben, homlokzatukkal a főépület felé fordulva állnak, vagy egymagukban, vagy kettesével.

Lisztet is tartanak benne. Cséplés után megőröl a sokácz s egész esztendei lisztkészletét is a hambárban őrzi. Egy közepes nagyságú épületben 50—60 métermázsányi elfér s a sározottfalú hambárban pompásan eláll.

felálló férfitagok

Befognak a szükség szerint 4—8 lovat is. Megállapította, hogy a bácskai sokac községeken kívül Szlavónia keleti felében, a baranyai sokac falvakban — és szórványosan a magyaroknál is — ilyen épületben tárolták a gabonát. Nem kevésbé fontos felálló férfitagok a megfigyelése, hogy ezen a vidéken itt-ott az ólakat, sőt a lakóházakat is szántalpra építették.

felálló férfitagok

Ezekből a tényekből azt a következtetést vonta le, hogy a pásztorkodó sokacok korábban szántalpas házban lakhattak. Ezekre a későbbiekben még visszatérünk.

Még több cikk

Az —62 közötti években alkalmunk volt tanulmányozni e jellegzetes gazdasági épületeket két megye községeiben, a jugoszláviai részeken elterjedt felálló férfitagok még ma is használt formáit levelezés útján derítettük fel. Ez az osztályozás természetesen csak a különböző formai és szerkezeti meggondolásokon alapszik, valamint azon, hogy mindegyikhez más építőanyagot használnak fel, a felálló férfitagok háztartásban betöltött szerepük ugyanaz.

Továbbá mindkét típus alapvető jellemzője, hogy különálló épület és csak a szemes gabona tárolására szolgál. A fonott hombárok régi épületek, készítésükre nemigen emlékeznek. Annyit tudunk csak, hogy nem szakképzett iparosok építették, bár nagyobb településeken, mint például Mohácson, éltek specialisták, akik pénzért, terményért dolgoztak.

Három hónapja tartó indiai utamnak utolsó állomására, Uttar Pradesh állam legősibb városába, Varanasiba érkezem. Sadhuk a Gangesz partján Leszállva a vonatról egy, a bőrét hamuval színező félmeztelen férfira leszek figyelmes, aki a kihalt peronon ül, és torz, monoton hangon sírva imádkozik. Valahol a padló és a fal között egy merev pontra függeszti a tekintetét, testét felálló férfitagok előre-hátra himbálja, úgy tűnik, teljes transzba esett. A homlokára és tenyerébe festett narancsszínű porból jól tudom, szadhu, aszkéta, vándorló szerzetes, akinek arcán és testén a hamu az e világi lét halálát jelenti. Varanasi és a szent Gangesz, ahol a legtöbb hindu megtérni vágyik Varanasi vagy közismert nevén Benáresz a Hindusztáni-alföld nyugati szélén, a Gangesz partján fekvő település elefántcsont- selyem- parfüm- és szoborkereskedelmének köszönhetően évszázadok óta jelentős hírnévvel büszkélkedhet.

A kisebb méretű fonott hombárok 1. Az épület alapját a vastag, tölgyfából faragott szántalpak   balvani alkotják. Farönkre, tuskóra fektették őket párhuzamosan, hogy ne érintkezzenek közvetlenül a talajjal. Később, az elkorhadt rönköket két-három sornyi téglával pótolták. A szántalpakba elől és hátul ugyancsak tölgyfából bárdolt gerendákat ékeltek keresztbe és faszöggel is megerősítették.

Kannibalizmus avagy India szadhui

Az öregek emlékezete szerint felálló férfitagok tölgyfa kivágásának megvolt a néphit szerinti kedvező ideje. Az újhold előtt néhány nappal vágott fát elkerülték a férgek, tovább tartott. A gerendákból rótt négyszögletes alapba mind a négy felálló férfitagok lyukakat fúrtak, majd ezekbe két ujjnyi vastag rudakat szorítottak. Felső végüket az alapnál szélesebb, tágabb gerenda keretbe fúrták, majd az így elkészült vázat keményfa vesszővel befonták Šiba2.

A szélesebb felső keret miatt a legtöbb épületnél a fonott fal felfelé szélesedik, metszete pedig kissé ovális, vagy négyszögletes alakú. A felső keretet — a fal tehermentesítése céljából — gyakran négy erős rúddal stupac támasztották alá a sarkokon, amelyeket elől a szántalp elülső, gyakran felálló részébe ékeltek 3. A hombár fenekét hasított gömbfával vagy deszkával rakták ki, majd belül az egész építményt vastagon betapasztották sárral.

A skanzent Szent Flórián szobra őrzi, és a sétautat nem korlátok, hanem tűzcsapok közé rögzített tömlők szegélyezik. Gyász "Ha emlegettek, köztetek leszek Fazekas Teréz életének

A régi reggeli erekciós fórum [8] csak belül tapasztották, mert így jobban szellőzött és az egerek sem raktak fészket a fonadékban. Később, amikor a házat és a gazdasági épületeket is átépítették, az udvaron álló hombár túl egyszerűnek és szegényesnek látszott. Ebben az időben gyakran kívül is besározták.

A ma még meglevő hombárok többsége azonban kívül tapasztatlan, legfeljebb pénisz férfitípusok ház vagy az utca felé néző elejét sározzák be és meszelik fehérre 4. A régi hombárokat náddal fedték.

Építési és javítási portál

A Duna és a Dráva közelében megtelepült sokac falvakban a nád beszerzése nem jelentett különösebb nehézséget. A tető szelemenes volt, amelyet két vagy három összerótt ollópár tartott. A nádat felálló férfitagok, később dróttal kötözték a lécekhez.

A gerincen keresztbe fonták vagy egy sor cseréppel fedték le 5. Ha cseréppel fedték, a talpakra helyezett kosárra nyeregtető került.

  1. Magyar néprajzi lexikon | Digitális Tankönyvtár
  2. Anyaga a cedele- condra- daróc- harisnya- vagy zekeposztónak nevezett, szürke, fehér vagy fekete, négynyüstösen szövött és ványolt posztó.
  3. Standard péniszméret az erekcióban
  4. A srácnak nincs erekciója a közösülés során

Általában három pár szarufát ácsoltak és szegeltek kétoldalt a felső keretre, amelyeket fent kakasülő tartott össze. A szarufákat és a tetőléceket fűzfából faragták ki és faszöggel erősítették össze.

A nyeregtető által kialakított nyílást, a tulajdonképpeni homlokzatot hátul befonták és betapasztották, elől deszkával zárták le, ide került a keretezett, befelé vagy néha kifelé nyíló egyszerű deszkaajtó is.

Itt a tető előrébb nyúlik, szélesebb ereszt formál. Manapság az ajtót lakattal zárják be. A nádtető megvédte az épületben elhelyezett termést a csapadéktól, ugyanakkor biztosította a gabona száradását, állandó szellőzését. Ez az oka annak, hogy — bár a lakóház mintájára már a századfordulón cseréppel fedték egyesek a hombárt is — a nádtető ma is tekintélyes százalékot képvisel.